Már megint egy lüke blog...

All in

 

 

Estéket  töltöttem az ágyban forgolódva,  kiakadva végiggondolva a történteket, az életemet, azt hogy mit is akarok, ő a legjobb barátom, ha ez nem jön be akkor elvesztem…és egyébként is mit tudok adni neki, idősebb vagyok, jelenleg bonyolult kapcsolatban, hosszútávon nem tudom azt megadni majd neki, amire szüksége lehet, persze tudom szeretni, mint barátot mindig is szerettem és most már a levegő is szikrázik közöttünk…. de … de… de…. én olyan elcseszett vagyok a kívülről tökéletesnek tűnő életemmel…..majd szembe jött velem egy kép:

5ce72dec63b535da0f6301a1ad97cf46

minden okkal történik

 

 

Nem voltam soha nagy idézetes, de annyira úgy éreztem, hogy ez most egy jel /az ember képes a rózsaszín ködben elveszve mindenfélét képzelegni/ és be kell fejeznem az aggódást, csak engedjem el magam, és sodródjak az árral. Először is ami nem megy nem kell erőltetni, lezárom a múltam, itt a vége fuss el véle és meglátjuk mi lesz, toljunk egy all int az élet pókerasztalára és majd kiderül, hogy nyerünk e vagy sem. Mert szabályosan játszunk, hogy ne kerüljünk szar helyzetbe és ne kelljen magyarázkodnunk…

Ezzel a lelkesedéssel mentem el a következő találkozónkra, hogy akkor én vele akarok lenni és ezért mindent meg is teszek. Ha véletlenül hozzám ért felforrt a vérem, akartam, kívántam ott és akkor, és láttam a szemén, hogy ő is, de minden történetben van egy csavar … lett valakije, mert én nem lehetek az övé. Valaki aki már akkor is képben volt amikor egy gyenge pillanatában el merte mondani, hogy szeret. Mert engem sosem kaphat meg, így mással kell megélnie az érzelmi részét a dolognak, és azt akarja, hogy a szívének csak ő kelljen…. mi meg maradunk a barát zónában…

Éreztétek már azt az érzést ami olyan mintha gyomron rúgtak volna? Amikor csak arra vágysz, hogy eltűnj…persze az eszem tudja, hogy így a legjobb, de ezt magyarázd el a szívednek. És akkor azt hittem a legnehezebb asszisztálni majd ahhoz, hogy mással lesz boldog…és az eszemre hallgatva felálltam az asztaltól, a kártyáimat az asztalon hagyva elsétáltam… és hagytam, hogy mással legyen boldog…

878b8f24be0e779997a31b899c86b1d6

 

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!